11. fejezet

Nah drága manók jó lenne ha komiznátok is..-.-


Niall azt mondta, hogy szeret - ezen agyaltam addig amíg meg nem szólalt a telefonom.
-Niall kérlek vedd fel . - mondtam kómásan.
De Niall nem hallotta meg. Nagy nehezen kimásztam az ágyból és felvettem.
-Haló? - szóltam bele rekedt hangon.
-Uhh.. rémes a hangod. Sissy vagyok Lana csak azért hívtalak hogy nemsokára el tudok menni hozzád talán.
-He? oké de Sissy de muszáj volt ezt ilyenkor?
-Ahha. de mind1 is hagylak aludni álomszuszék. Jóéjt. - köszönt el.
Én amint tudtam visszafeküdtem az ágyba de aludni már nem nagyon tudtam.
-Ki volt az? - kérdezte Niall.
-Sissy.
Forgolódtam. Izegtem mozogtam. De nem tudtam elaludni. Már 2:00 volt. Felhívom Demit.
Gyorsan bepötyögtem a telefonba a számát és már is felhívtam.
Kicsöng.
-Igen? - hallottam egy férfi hangot.
Uppsz.. rossz szám?
-Demi Lovatot keresem. - mondtam félénken.
-Áhh szia.. gondolom te lehetsz a tesója már sokat hallottam rólad. Nemsokára jön.
-Oké. köszi. de te ki is vagy? - lepődtem meg.
-Jah.. Taylor. Taylor Lautner. bocsi az udvariatlanság miatt.
-Nembaj. - ásítottam bele a telefonba.
-Nah itt van Demi adom. Jóéjt.
-Oké köszi neked is. - mondtam. - Szia Demi Lana vagyok. - nyeltem egy nagyot.
-Szia Lana. Igen?
-Hát csak azt szerettem volna megkérdezte hogy HOL A PICSÁBAN VAGY?? - próbáltam halkan kiabálni nehogy felkeltsem a többieket.
-Jah hát az úgy volt hogy.. Taylornak filmforgatásra kellett mennie és én is mentem vele. Bocsi.
-Szeretlek Demi. - suttogtam.
-Én is törpicur de most aludj. Majd még hívlak. puszi.
-Oké jóéjt.


*Reggel*


Mindenki fent volt. Gyorsan felöltöztem. Mondjuk gyorsan nem tudtam de nagy nehezen sikerült felöltöznöm. Lementem a fiúkhoz akik lent reggeliztek.
-Jóreggelt. - köszöntem vidáman.
-neked is  - köszöntek.
Leültem melléjük enni.
-Lana akkor mi most haza megyünk cuccokért mert Demi most hívott és mondta hogy vigyázzunk rád. - Niall.
-Oké. - csókoltam meg.
A fiúk elmentek.
A fenébe is.. hogy fogom kibírni nélküle? Tudom hogy csak most ment el de nekem már hiányzik.
Felöltöztem és úgy döntöttem hogy elmegyek sétálni.
Így is tettem. Elindultam sétálni. már 10 perce gyalogolok amikor megcsörrent a telefonom. Zayn volt az.
-Igen? - vettem fel.
-Szia Lana Zayn vagyok
-Tudom vágtam közbe
-Nem lakhatnánk nálatok egy kis ideig mert a rajongók és a paparazzik szinte megtámadták a házunkat.
-De persze maradhattok. És most hol vagytok?
-Úton hozzátok.
-Oké. - raktam le a telefont.
És elindultam vissza.
Már az út elejéről láttam hogy paparazzik és rajongók sokasága van a házunk előtt. Valahogy átverekedtem magam a nagy tömegen de ekkor elestem. Előttem minden elsötétült és védtelenül feküdtem a földön.